Az ercsi Nagyboldogasszony-templom búcsúnapja kiemelt esemény a Székesfehérvári Egyházmegyében. A mennybe felvett Boldogságos Szűzanya ünnepéhez kapcsolódva augusztus 16-án Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét az ősi búcsújáróhelyen – számol be az egyházmegye.

Körmenettel indult az ünnep az egyházközség képviselőivel, az egyházmegye papnövendékeivel, akik a megyésfőpásztort kísérve a plébániáról az ercsi kegytemplomhoz vonultak. Az eseményen részt vettek a Szeplőtelen Szűz Mária Szolgálóleányai Szerzetesrend nővérei is.

A hívek verses köszöntővel fogadták a főpásztort, megemlékezve a templom védőszentjeként tisztelt Nagyboldogasszonyról. „Örömmel köszöntjük a Boldogasszony Duna-parti hajlékában, ahová elhoztuk hálás szívünket ajándékul, és elhoztuk gondjainkat is, hogy Égi Anyánk adjon lelki és testi erőt számunkra. Kérjük az ercsi Máriát, legyen mindig közbenjárónk, oltalmazónk” – mondta az egyházközség elnöke, majd Kallós Péter plébános megköszönte a megyéspüspök törekvését, hogy a búcsújáróhely újjáéledjen.

A szentmise elején a főpásztor arra kérte a híveket, hogy ezen a napon egy szívvel dicsérjék Máriát, hogy mindenkit az Ő szeretete járjon át. „Magyarságunk Szent István óta hiszi, hogy Mária országunkért közbenjár, ezért kérjük Őt hazánkért, és merítsünk ebből erőt hétköznapjainkban is” – mondta köszöntőjében a megyéspüspök.

A főpásztor ezután arról a Mária-tiszteletről beszélt, amely magától értetődően egyidős a kereszténységgel. „Szeretjük és tiszteljük a Szent Szüzet, aki Isten végtelen szeretetéből kimondhatatlan kegyelmi ajándék számunkra. Őáltala született meg Isten Fia, Ő volt az, aki gondját viselte, Ő óvta és kísérte végig életét, egészen a kereszthalálig. Ő lett mindannyiunk Anyja a kereszt tövében. Nem ájtatos gondolatból, hanem Krisztus akaratából tekintünk Őrá mint Égi Anyánkra, aki minket is gyermekeinek tekint” – hangzott el a beszédben. Az ünnepre utalva a főpásztor arra is kitért, hogy Mária együtt imádkozott az apostolokkal az egyházért, és végül testestől-lelkestől felvette az Úr az égbe. Minden keresztény közös ünnepe ez a mennyei születésnap, de nekünk, magyaroknak a Gondviselés egy külön ajándékot is adott. Szent István óta a magyarok legnagyobb ünnepe lett Nagyboldogasszony napja. Szent királyunk, aki példamutató életet élt a hitben, a családi életben, az ország vezetésében, élete végén Mária segítségét kérte a magyarság megmentésére a királyi utód nélkül maradt országban.

Spányi Antal püspök ezért arra szólított fel, adjunk hálát Istennek, hogy égi patrónánk által megmaradhatott országunk, hogy meghallgatta szent királyunk imáját. „Adjunk hálát az ercsi kegytemplomért, ahol annyi ima és fohász meghallgatásra talált. És amikor ezen az ünnepen imádkozunk a nemzetért, az országért és a jövőért, ne feledkezzünk el a fiatalokról. Különösen azokról, akik megszerették egymást, akik jegyesek lettek, és házasságra készülnek, hogy tudják egymást tisztán, hűségben szeretni. Imádkozzunk azokért fiatalokért, akiknek nincsenek tiszta értékeik, életükben a zavartság és félelem uralkodik. Szent István lelkületével forduljunk mi is Máriához értük, és ajánljuk őket anyai pártfogásába. Fohászkodjunk mindazért a kegyelemért, amire a jövő nemzedékének szüksége van, hogy az egyház jelen legyen a világban, a megbékélésben, a hit és a szeretet terjesztésében.”

Forrás: Magyar Kurír