Magánvélemény a társkereső oldalakról

Aranyossy Sándor, egyetemista, Budapest

Hol volt, hol nem volt, talán az Éden-kertben egyszer a jó Isten jókedviben találtatott,
s meglátva Ádámot, erőst elgondolkozott…
Rájött arra, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, így történt, hogy septibe meg is teremtette az asszonyt.

S mióta világ a világ, az ember keresi az asszonyt, s fordítva. Miért lenne ez máskép a mi időnkben is? No de a világ azóta sokat fordult a sarkaiba, és még az udvarlás.

is megváltozott, nem olyan, mint hajdan volt a paradicsomban. A legújabb technológiai és telekommunikációs eszközöknek köszönhetően mára még a társkeresés is jócskán megváltozott. Persze mióta az emberi nem jócskán elszaporodott a földön, azóta létezik a házasságközvetítő, az a jóindulatú falusi néne, aki mindenkinek tudta, hogy ki a neki való. Ma az ember erre azt mondja: társkereső honlap az interneten.
A kérdés nyitott: lehet-e párt találni az interneten vagy sem? Ha gyorsan meg akarjuk, válaszolni a kérdést, akkor azt mondhatnánk igen, valóban lehet párkapcsolatra találni a társkereső oldalakon. Lássuk be, a legkönnyebb útja, hiszen otthonunkat sem kell elhagyni, nem kell küzdeni a szorongással, hogy meg kell szólítani a másik személyt, nincs még ott rajtunk kívül több száz másik ember, mint ahogy egy szórakozóhelyen lenni szokott. Szóval gátlásosabb és visszahúzódottabb emberek számára éppen ideális terep arra, hogy álmaik párját megtalálják. S ez így mind szép és jó… Csak!
Az internet a legjobb hely arra, hogy anonimitásba burkolózzunk. Egyszóval bárki lehetek… Lehetek szőke és kékszemű, délceg és sudár, kigyúrt és tökéletes, nem kell beírnom a koromat, nem kell eláruljak bizonyos hibáimat, és még hosszasan sorolhatnánk. Viszont, mindezek amennyivel megkönnyítik a társkeresést, annyival meg is nehezítik. No meg gyakran megfeledkeznek a chat-partnerek arról, hogy a monitor másik oldalán egy másik személy ül. Aki talán nem azt akarja, amit mi. Mert sajnos nem mindenki házasság és/vagy komoly párkapcsolat keresése végett folyamodik ezen honlapok használatához… Elég gyakran megtörténik, hogy a komoly kapcsolatról áradozó partner nem szeretne tovább tervezni velünk, mint néhány óra. És hát valljuk be: a rózsaszín álmok hamar szertefoszlanak.

De mielőtt végleg elkeserednénk és feladnánk, egereket itatva elhatároznánk, hogy ez mégsem a legjobb megoldás, és nekünk már nincs remény, egy pár gyakorlati jó tanács… Kinek füle van hallja meg. Talán a legelső az, hogy gondoljuk végig, mit akarunk. Gyakran a túl magas elvárások, irreális ideálok és valószerűtlen elképzelések azok, amik csalódásba sodorják az embert. Szóval csak lazán, és legyünk nyitottak. Elsősorban nekünk kell tudnunk, mit akarunk: párkapcsolatot, barátságot... És ha már eldöntöttük, tartsunk is ki mellette. Ne ábrándozzunk párkapcsolatról, ha nem azt szeretnénk. Legyünk jófejek és keressünk minnél több közös témát. Legyünk őszinték… Ne ítéljünk külső alapján, mi sem vagyunk tökéletesek. Udvaroljunk és udvaroltassunk. Soha ne legyünk erőszakosak. Ne menjünk pár óra chat után randira, igaz ne is hallogassuk a végtelenségig a találkozót, hiszen rajtunk kívül még pár száz más ember közül válogathat. Soha nem szabad első randin az illető személy lakására felmeni, abból nem nagyon szokott jó kisülni (annak függvénye persze, hogy mit keresünk, de inkább ne). Ideális, ha semleges területen találkozunk, mondjuk például egy kávéház teraszán. Legyünk természetesek és ne próbáljunk jobbnak vagy többnek látszani, mint akik vagyunk. S ha végezetül megfogtuk a Magasságos lábikráját, az első az legyen, hogy mindketten töröljük a profilunkat… Mivel „könnyű Katit táncba vinni” alapon, könnyen elcsábul az ember feje is…

FG